Letölthető és nyomtatható innen:
verseny_állások_(alap)technikák_kiejtési segédlet
testrészek_ testfegyverek_irányok_általános kifejezések_számok
Kyokushin karate kifejezések
Tréningek, versenyek során leggyakrabban használt japán kifejezések és magyar megfelelői
| TESTRÉSZEK | TESTFEGYVEREK | IRÁNYOK, SZINTEK | ÁLTALÁNOS KIFEJEZÉSEK | SZÁMOK, SZÁMRENDSZEREK |
| ago – áll | chusoku – talppárna, ujjak alatti rész | age – emelkedő | ashi o fuite – rázd le a lábad | 1 = ichi |
| ashi – láb | empi – könyök | chudan – középső szint (nyak és ágyék között) | chikara irete – megfeszítve, erővel | 2 = ni |
| ashikubi – boka | haisho – kézhát | enkei – körkörös | fumikonde – mozgás, lépés a padlón | 3 = san |
| ashiyubi – lábujj | haisoku – rüszt | gedan – alsó szint (ágyék és alatta) | hajime – rajta!, menj! | 4 = shi, yon |
| atama – fej | haito – belső kézél (hüvejkujj felől) | gyaku – hátsó, ellentétes | hantai – ellentétes oldal | 5 = go |
| futo-mom – comb | hiji – könyök | hidari – balra | ibuki – izotóniás légzés | 6 = roku |
| hana – orr | hiraken – lapos ököl | hidari-mea – balra-előre | ido-geiko – alapmozgások | 7 = shichi |
| hara – gyomor, has | hitosashiyubi – mutatóujj | hidari-ushiro – balra-hátra | ido-kihon – alapmozgások | 8 = hachi |
| hiji – könyök | hiza – térd | jodan – felső szint (nyak és fej) | ippon kumite – egy lépéses küzdelem | 9 = ku |
| hiza – térd | ippon nukite – egyujjas szúró kéz | juji – keresztezett | jissen kumite – teljes erővel küzdés, bevinni a találatokat | 10 = ju/td> |
| hizo – lép | ippon-ken – mutatóujj középső ízülete | jun – egyenesen válltól | jiyu kumite – kötetlen, szabad küzdelem | 11 = ju-ichi |
| kahanshin – alsótest | kakato – sarok | mae – előre | kaiten – körbefordulás, forgás | 12 = ju-ni |
| kansetsu – izület | keiko – madárcsőr-kéz | mawashi – körkörös, forgó | kamaete – pozícióba, vedd fel az állást | … |
| kao, ganmen – arc | kobushi – ököl | migi – jobbra | kiai – harci kiáltás | 20 = niju |
| kata – váll | koken – csuklóhát | migi-mea – jobbra-előre | kiai irite – hangos kiai | 30 = sanju |
| kintama – here | kote – alkar | migi-ushiro – jobbra-hátra | kihon – alapok | 40 = yonju |
| kobushi – ököl | nakayubi – középsőujj | morote – mindkét kéz(zel) | kihon-geiko – alap technikák | 50 = goju |
| koshi – csípő | nihon-nukite – kétujjas szúró kéz | naname – átlós(an) | kime – összpontosítás | 60 = rokuju |
| kote – alkar | nukite – szúró kéz | oi – elől levő | kumite – mérkőzés, küzdés | 70 = nanaju |
| kubi – nyak | seiken – egyenes ököl | oroshi – süllyedő, lefelé irányuló | ma-ai – a küzdők közötti idő és távolság | 80 = hachiju |
| kuchi – száj | shotei – tenyérpárna | sayu – balra és jobbra | mawatte – fordulj meg | 90 =kyuju |
| me – szem | shuto – kézél | shomen – előre | mokuso – szemek csukva meditációhoz | 100 = hyaku |
| mimi – fül | sokuto – talpél | soto – külső | naore – vissza a kiinduló helyzetbe | 1000 = sen |
| mizo-ochi – gyomorszáj | sune – sípcsont | tobi – ugrás, ugró | nogare – csendes, pihentető légzés | 10000 = man |
| mune – mellkas | teisoku – talp, lábboltozat | uchi – belső | osu – megértés, tisztelet és megbecsülés kifejezése | do – fok (szögmérték) |
| nodo – torok | tettsui – kalapácsököl | ushiro – hátra | otogai ni rei – meghajlás egymásnak | hyaku-hachiju-do – 180 fok |
| rokkostu – borda, bordák | toho – a hüvelykujj és mutatóujj közötti rész | yoko – oldal | seiza – térdelő helyzet | kyuju-do – 90 fok |
| sakostu – kulcscsont | uraken – fordított ököl, ökölhát | yonjugo-do – 45 fok | ||
| senaka – hát | kai – -szor, -szer, -ször | |||
| shinzo – szív | ik-kai – egyszer | |||
| sokei – ágyék | nikai – kétszer | |||
| sune – sípcsont | sankai – háromszor | |||
| te – kéz | yonkai – négyszer | |||
| tekubi – csukló | gokai – ötször | |||
| tsumasaki – lábujjhegyek | rok-kai – hatszor | |||
| ude – kar | nanakai – hétszer | |||
| yubi – ujj | hak-kai – nyolcszor | |||
| kyu-kai – kilencszer | ||||
| juk-kai – tízszer | ||||
| gojuk-kai – ötvenszer | ||||
| hyak-kai – százszor |
| VERSENY (SHIAI) | ÁLLÁSOK | TECHNIKÁK (WAZA) | ALAPTECHNIKÁK (KIHON WAZA) | KIEJTÉSI SEGÉDLET |
| aka – piros (öves) | han kiba dachi – fél lóállás | ashi barai – lábsöprés | seiken (egyenes ököl) | y = j, pl. YAME=”jame” |
| aka no kachi – győz a piros | han zenkutsu dachi – fél támadóállás | barai – kaszálás, védés, kitérés | seiken chudan tsuki – egyenes ütés középre (gyomorszáj) | ch = cs, pl. CHUI=”csui” |
| awasete ippon – pontozásos győzelem | heiko dachi – párhuzamos csípőszéles állás | chokuzuki – egyenes ütés | seiken jodan tsuki – egyenes ütés magasra (fej) | j = dzs, pl. JOGAI=”dzsogái” |
| chui – figyelmeztetés szabálytalan technikáért | heisoku dachi – zárt lábfejű állás | enkei – körkörös | seiken ago uchi – állracsapás ököllel | s = sz, pl. SEIZA=”szeizá” |
| encho-sen – hosszabbítás | jiyu kamae – küzdő állás | geri – rúgás | seiken mawashi uchi – köríves csapás ököllel | sh = s, pl. SHIRO=”siro” |
| fukushin – sarokbíró | kake dachi – horgos állás | gyaku – fordított, szemben levő | uraken (fordított ököl) | ts = c, pl. MASUTATSU=”Maszutacu” |
| genten – pontlevonás szabálytalanságért | kiba dachi – lovaglóállás | juji – keresztezett | uraken shomen ganmen uchi – fordított ököl előre | |
| hajime – rajta! | kokutsu dachi – védőállás, hátulsó állás | kake – horgos | uraken sayu uchi – fordított ököl oldalra | |
| hansoku chui – hivatalos figyelmeztetés | ku ju haraitoshi kiba dachi – 90°-os lovagló állás | kekomi – szúró rúgás | uraken hizo uchi – fordított ököl lépre (bordára) | |
| hansoku make – vesztés leléptetéssel | moroashi dachi – kettős párhuzamos láb állás | geri-waza – rúgástechnika | uraken shita uchi – fordított ököl gyomorszájra | |
| hantei – (bírói) döntés | musubi dachi – meditációs állás | kizami – döfés | shuto (kézél) | |
| hantei onegaishimasu – “bírók döntsenek kérem” | nekoashi dachi – macskalábállás | morote – két kezes | shuto ganmen uchi – kézél csapás fejre | |
| hata – zászló | sanchin dachi – háromszögállás | oi – elöl levő, első | shuto sakotsu uchi – kézél csapás kulcscsontra | |
| ippon – teljes pont | shiko dachi – sumo állás | taoshiwaza – földrevitel | shuto sakotsu uchikomi – vezetett kézél csapás kulcscsontra | |
| jo-gai – küzdőtéren kívül | shizentai – természetes küzdőállás | tobi – ugrás | shuto hizo uchi – kézél csapás lépre | |
| jo-nai – küzdőtéren belül | soshin dachi – guggoló védőállás | tobi geri – ugró rúgás | shuto uchi uchi – belső kézél csapás nyakra | |
| jun-yusho – második helyezett | tsuruashi dachi – daruláb állás | tsuki – ütés | hiji (könyök) | |
| kachi – győzelem | uchi-hachiji dachi – belső nyolcasszerű állás | uke – védés | jodan hiji ate – könyök fejre | |
| ni-in – második helyezett | yoi / fudo dachi – készenléti állás | uke waza – védő technikák | chudan hiji ate – könyök testre | |
| sekai taikai – világbajnokság | yon ju go haraitoshi kiba dachi – 45°-os lovagló állás | hiji age uchi – könyök felütés | ||
| shiai – verseny, meccs | zenkutsu dachi – támadóállás, elülső állás | hiji oroshi uchi – könyök lefelé csapás | ||
| shiai-jo – küzdőtér | uke (védések) | |||
| shik-kaku – kizárás, leléptetés | zenkutsu dachi – támadóállás, elülső állás | jodan uke – felső védés | ||
| shinpan(-in) – bíró | chudan uchi uke – középső kifelé védés | |||
| shiro – fehér (öves) | chudan soto uke – középső befelé védés | |||
| shiro no kachi – fehér győz | gedan barai – alsó védés | |||
| shushin – vezetőbíró | chudan uchi uke gedan barai – egyik kéz kifelé, másik lefelé véd | |||
| tameshiwari – törés | hudan soto uke gedan barai – egyik kéz befelé, másik lefelé véd | |||
| waza-ari – fél pont | jodan uke gedan barai – egyik kéz felfelé, másik lefelé véd | |||
| yame – állj! | geri, keri (rúgás) | |||
| yusei kachi – nyerés fölénnyel, technikai ko | uchi mawashi geri – belső köríves rúgás | |||
| yusho – első hely | soto mawashi geri – külső köríves rúgás) | |||
| zenkoku taikai – nemzeti bajnokság | mea keage – láblendítés előre fel | |||
| zoko – folytasd a küzdelmet! | hiza geri – térddel rúgás | |||
| mawashi geri – köríves rúgás | ||||
| yoko keage – láblendítés oldalra | ||||
| yoko geri – oldalra rúgás | ||||
| kansetsu geri – izületre rúgás | ||||
| ushiro geri – hátra rúgás |